Havass Miklós: Az Egész

 



Havass Miklós: Az Egész 


Ha fáradt turistaként belépsz a vakító nyári napfényből valamely gót katedrális hűvös félhomályába, különös érzés fog el. Nem csupán egy szép szobor gyönyöre, nem pusztán a színes ólomüveg ablak érzéki sziporkázása. Valami több! Felismered az egészet. A részleteken túlmutató, grandiózus tervet megtestesítő konszonanciát, összetartozást.   A Podolsky-Rosen paradox átélhető valósággá válik. Az Univerzum egész. Összefügg, összetartozik.

Hogy mit jelentett nekünk Ladó László, azt tételesen kifejtették társszerzőim. Életét, tevékenységét, eredményeit elősorolták. Megállapításaikkal mind egyetértek. Valóban ezek voltak azok a konkrét ismérvek, amelyekkel őt jellemezhetjük, reá emlékezhetünk. Magam is beszámoltam másutt néhány Vele történt személyes találkozásomról, s azok rám kifejtett hatásáról.

Ladó László mindezeken túl azonban, számomra jel, sztélé (=emlékkő). Szimbóluma annak, ami egyéni létünkön túlmutat, ami bennünket közösséggé avat. Érték alapon álló élete, iskolákat nevelő személyisége, az ismeretlen fáradhatatlan kutatása hordozzák azokat az eszméket, amelyek bennünket magyar nemzetté, azon túl emberré avatnak. Az ő egyéniségén keresztül az egész működéséről sejtek meg valamit. S mert összetartozunk, rezonálunk egymás tetteire, gesztusaira, gondolataira. Tovább éljük életét, mint ahogy ő is tovább folytatta elődei életét. Így szervesül egyedi életünk magyar szellemmé (ami országunkat összetartja), keresztény ethosszá (ami ellentéteinket oldja), világunk ethoszává (ami Világunkat egységbe fogja).

És még valami személyes. Gyermekkoromban nagyapám, Polner Ödön térdein lovagolva szerettem meg a történelmet. Az akkori kor azonban nem kedvezett az objektív történetkutatásnak. Így dédanyám, Bock (Bókay) Zsuzsanna (id. Bókay János gyermekgyógyász nővére) rokonságának útját követendő, orvosnak jelentkeztem. Ám a kor kiválasztási rendszere ezt nem tette lehetővé számomra. Így maradt a matematika majd számítástudomány. E téren viszont a Verebélyi családhoz csatlakozott Ladó Lászlóval hozott össze sorsom. A Bókay-Polner-Verebélyi rokonság közös öröksége, közös értékei, családi mondái összekötöttek, s kialakult közöttünk egyféle tudat alatti rezonancia. Családjaink – s közöttük mi is – a bensőleg vezérelt, szabad, demokrata polgári életmód közös alkotói



 

Budapest, 2024. január 12.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

QR KÓDOK

MIAIskolában

MEGVAN A KÖNYV