MIAIskolában

 Erdősi Gyula

A MIAIskolában

Az AI az intuíció nyelve!

MIAIskolábanErdõsi Gyula

Az MIAIskolában

– Az AI az intuíció nyelve!

Ajánlás

Dr. Palkovics László

a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,

a magyar kormány mesterséges intelligenciáért felelõs

kormánybiztosa számára

Pontus Kft.

Budapest, 2025.Tisztelgés a Magyar Tudományos Akadémia

megalapításának 200 éves évfordulóján

a magyar oktatás megújításának néhány gondolatával,

különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására.Tartalomjegyzék

Címmagyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Tisztelt Olvasó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Az MIAIskolában – Az AI az intuíció nyelve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Magyar iskolateremtõk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Bevezetés – Miért most? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

Köztudott – helyzet van! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Az intuíció ereje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Mit jelent a csoportintuíció? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Miért kulcsfontosságú az MIAIntuíció az oktatásban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Az MIAIntuíció modell – Ember és gép együtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Az oktatás új terepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Nemzetközi példák és magyar esély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Javasolt lépések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Csoportos szellemi alkotó technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Verseny az MIAIntuíció teamek között – A mesterséges intelligencia alkalmazásával

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Függelék 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Fõbb csoportos szellemi alkotó technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

A modern demokrácia új alapokon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Az MIAIkotótárstúdió terve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Az MIAlkotótárs születése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

A TikTok élõ közvetítése mint az oktatás és az alkotómunka szervezése . . . . 27

Csoportos alkotótechnikák a virtuális térben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

A digitális színpad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35Minden jog fenntartva, beleértve

a másolás, a sokszorosítás, az adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás,

a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát,

az egyes fejezeteket illetõen is.

©Dr. Erdõsi Gyula

Kiadja a Pontus Kft., felelõs a kft. ügyvezetõje

Szöveggondozás: Tomka Eszter

Nyomdai elõkészítés: Kármán Stúdió

Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft., Veszprém, www.ookpress.hu

Felelõs vezetõ: Szathmáry Attila

ISBN 978-615-82439-2-6Címmagyarázat

„Az iskola a jövõ mûhelye”– Albert Einstein1

Az MIA több rétegben értelmezhetõ: Mesterséges Intelligencia Asszisz-

tens, MIAIntuíció, MIAlkotótárs. Az alábbi négy kifejezés az új oktatási

forradalom pillére:

1. MIAIntuíció

Az intuíció nyelve az emberben és a gépben egyaránt mûködik. Az MI

képes visszatükrözni és felerõsíteni az emberi megérzést, a kreatív szikrá-

kat. Ez adja a gondolkodás új dimenzióját.

2. MIAlkotótárs

Az MI nem ellenfél, hanem társ a közös munkában. Együttmûködés-

ben, párbeszédben és ötletelésben képes új alkotásokat létrehozni. Ez az

új közösségi erõ.

3. MIAIkotárStúdió

Az alkotásnak tér kell: digitális színpad, alkotó mûhely, ahol diák,

tanár, szülõ és MI együtt kísérletezhet. A stúdió a gyakorlati keret, ahol

a kreativitás valósággá válik.

4. MIAIskolában

Az oktatási forradalom helyszíne az iskola. Nem a cégeknél kezdõdik,

mert ott az azonnali profit a döntõ. Az oktatás azonban rákényszerül: a

jövõ generációja nem engedi, hogy a múlt módszereiben rekedjen meg.

Az iskola a változás epicentruma.

1 Einstein sokszor hangsúlyozta, hogy a képzelet és a nevelés fontosabb, mint a puszta

tudás.

5A négy fogalom spirálban kapcsolódik össze: az intuícióból születik a

közös alkotás, az alkotásnak a stúdió ad keretet, és mindez az iskolában

válik rendszerré.

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elõdök kultúrája egykettõre elpáro-

log, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

– Kodály Zoltán2

2 A Kodály-módszer összeköti a magyar szellemi hagyományt az oktatási forrada-

lommal.

6Tisztelt Olvasó!

A BME-n 1980-tól kezdve fejlesztettük és alkalmaztunk csoportos szelle-

mi alkotó technikákat. Voltak szakmai és tudományos eredményeink,

amelyek mindig a szervezés, a módszerek és a közös gondolkodás kérdé-

sei körül forogtak. A technika világa, a mérnöki szemlélet és a pedagógiai

hivatás egyszerre volt jelen munkánkban. Errõl számoltunk be az MI A

BME MEGÚJULÁSÁÉRT címû könyvben (2025). Ezekbõl a tapaszta-

latokból nõtt ki a gondolat: ha az ember képes a csoportban rejlõ erõt

felszabadítani, akkor az intuíció kollektív formában még hatékonyabb.

Ma, a mesterséges intelligencia korában, ez a felismerés új értelmet nyer

– és ebben áll az MIAIntuíció születése.

Az MIAIntuíció teamben

– az ember és a gép új szövetsége

A jövõ kulcsa az emberi intuíció és a mesterséges intelligencia találko-

zása. Az MI egyszerre jelenti a közösséget – a közös gondolkodást, a

„mi”-t – és az AI-t, a Mesterséges Intelligencia – Artificial Intelligence

angol kezdõbetûit, amely az ember szövetségesévé válik. Nem helyette-

síteni akarja az embert, hanem kiterjeszteni gondolkodásának és alkotá-

sának lehetõségeit. Az igazi erõ nem az egyénben rejlik, hanem a cso-

port intuíciójában. A team tagjai egymást kiegészítve, közösen hoznak

létre új felismeréseket. Ebben a folyamatban az emberi kreativitás és az

AI rendszerezõ-, gyorsítóképessége összeadódik, és olyan eredmények

születnek, amelyek külön-külön elérhetetlenek lennének. A cél egy új

szövetség kialakítása ember és gép között, ahol a valóságos és a virtuális

tér egymást kiegészítve ad teret az alkotómunkának. A közös gondolko-

7dás gyakorlótere egyszerre fizikai találkozások színtere és online tudás-

megosztás, ahol az innováció csírái megszületnek. A fejlõdést a HIT-

modell szolgáltathatja:

• Hálózat – emberek és gépek összekapcsolódása,

• Innováció – új utak keresése a közös intuíció az Iskolateremtõk által,

• Tudásközösség – a közösen felépített, megosztott tudás ereje. Az

oktatási intézményeknél az ALUMNI.

A verseny nem ellenség, hanem a fejlõdés motorja. Az igazi kihívás az,

hogy bebizonyítsuk: embercsoport és gép együtt többre képes, mint

külön-külön. Ez a verseny nem a puszta gyõzelemrõl szól, hanem arról,

hogy az intuíció és az intelligencia szövetsége miként képes maradandó

értékeket létrehozni. Ez az MIAIntuíció küldetése: a jövõ szolgálata, az

emberi közösség és a mesterséges intelligencia egyesítése az intuíció erejé-

vel. Mindehhez áttörésmenedzsment szükséges az oktatás területén.

Csoportos szellemi alkotó technikák és az AI alkalmazása.

Budapest, 2025. augusztus 20.

Erdõsi Gyula

okl. villamosmérnök, mérnöktanár, gazdasági mérnök,

az Iskolateremtõk címû könyvsorozat

alapítója és szerkesztõje

8Az MIAIskolában

– Az AI az Intuíció nyelve

A magyar intuíció

Az oktatás minden szinten fordulóponthoz érkezett. A mesterséges

intelligencia új korszakot nyit: globális tudáshoz való hozzáférést, egyén-

re szabott tanulási utakat és közösségi alkotótereket teremt. A jövõ tanu-

lási környezete három alappilléren nyugszik:

1. Személyre szabott tanulás MI-asszisztensekkel, amely a fejlõdést

egyéni igényekhez igazítja.

2. Fejlesztési témákra épülõ képzés, ahol a tanulók aktívan választa-

nak és alakítják saját útjukat.

3. Közös innováció és alkotómunka, amely valós és virtuális közössé-

gekben egyaránt kibontakozik.

A magyar nyelv ebben különleges küldetést hordoz. Nem véletlen,

hogy a mesterséges intelligencia rövidítése – AI – magyarul az MI szóval

cseng össze. Ez egyszerre jelenti a mesterséges intelligenciát, a közösséget

(„mi”) és az intuíciót. Ez a hármas jelentés olyan, mintha a Gondviselés

írt volna jelet a nyelvünkbe: egy isteni szikra, amely arra emlékeztet,

hogy a magyar nyelv több, mint kommunikációs eszköz – üzenethordozó

a jövõ számára. Ez a szikra azt üzeni: a közösség, az intuíció és az emberi

értelem csak együtt vezethet el a megújuláshoz. A magyar nyelv különle-

gessége ebben a történelmi pillanatban világossá teszi, hogy nem véletle-

nül vagyunk megszólítva. Feladatunk, hogy az intuíció nyelvét az embe-

riség szolgálatába állítsuk. A magyar intuíció így válhat az AI nyelvévé –

a jövõ tanulási és alkotási modelljének vezérlõ elvévé.

Magyarország mint modellalkotó

Ritkán adódik a történelemben olyan pillanat, amikor egy ország

valóban új irányt mutathat a világnak. A csoportintuíció és a mesterséges

9intelligencia ötvözése ilyen pillanat. Ha Magyarország él ezzel a lehetõ-

séggel, nemcsak felzárkózhat, hanem példát is adhat arra, hogyan lehet az

oktatás és a tudomány új korszakát elindítani. Ez az út egyszerre szolgálja

a nemzet érdekeit, a fenntarthatóság ügyét és a magyar fiatalok jövõjét. A

jövõ oktatásának zászlaján ezért egy mondat áll: Megújulás – a magyar

intuíció erejével

„Az intuíció a szent ajándék, az értelem pedig a hûséges szolga.”

– Albert Einstein

10Magyar iskolateremtõk

„Sok mindenre jó vagyok… Nincs bennem… intuíció… bizony nincsen, mit

csináljak!” (1. QR-kód)

Simonyi Károly iskolateremtõ, a BME tanszékvezetõ profesz-

szora, akadémikus, atomfizikus, villamosmérnök, pedagógus

és szervezõ mérnök. Mindannyiunk példaképe, aki realista és

magához is kritikus volt. Harminc évig írta A fizika kultúr-

1. kód

története címû könyvet. Egyedülállót és maradandót alkotott.

Ezt adta Európának, a világnak. Ez a gigantikus, 620 oldalas könyv a

BME méltó ajándéka, tisztelgés az MTA 200 ünnepre!

Bevezetés – Miért most?

A 21. század elején olyan változások sodrában élünk, amelyek gyorsaságát

és mélységét korábban elképzelni sem tudtuk. Az információrobbanás, a

mesterséges intelligencia megjelenése, a klímaváltozás és a globális geo-

politikai feszültségek egyaránt olyan kihívások elé állítanak bennünket,

amelyekre a hagyományos oktatási és tudományos módszerek már nem

adnak kielégítõ választ.

Magyarország számára most egyszerre adott a veszély és a lehetõség:

könnyen lemaradhatunk, ha a hagyományos utat járjuk; és lehetõség,

mert új, bátor modellek bevezetésével irányt mutathatunk nemcsak a

régiónak, hanem Európának is.

Ebben a fordulatban kulcsszerepet játszik két fogalom: a csoportintuí-

ció és az MI. Ezek ötvözése alapvetõen változtathatja meg az oktatást, a

kutatást és az innovációt.

11Köztudott – helyzet van!

Az MI az oktatásban paradigmaváltást eredményez, amely számos terüle-

ten alapvetõen alakítja át a tanulás és tanítás folyamatát. Elõször is, lehe-

tõvé teszi a legkiválóbb, globálisan elérhetõ legkiválóbb tananyagokhoz

való online hozzáférést, ezáltal a tudás demokratizálását és a tanulási

lehetõségek kiszélesítését. Másodszor, a technológia révén megvalósul az

egyénre szabott oktatás, amely figyelembe veszi a tanulók eltérõ képessé-

geit, motivációit és fejlõdési ütemét. Harmadrészt, az MI által támoga-

tott pedagógiai környezet elõsegíti az önálló munkára való nevelést,

valamint a tanulói autonómia és felelõsségvállalás erõsödését. Kiemelt

jelentõséggel bír a tehetségek azonosítása és gondozása, amelyben az MI

képes új mintázatokat felismerni, valamint a hagyományos oktatási esz-

közöknél hatékonyabban támogatni a kiemelkedõ képességek fejlõdését.

Emellett a tanulás és az alkotómunka szervezése egyaránt kiterjed a valós

és a virtuális terekre, amelyek integrált használata új dimenziókat nyit a

tudásátadásban és a kollaborációban. A pedagógus szerepe e változások

közepette radikálisan átalakul: a hagyományos ismeretátadó funkció

helyett egyre inkább a mentor és a facilitátor szerepkör kerül elõtérbe. A

tanárok így nem csupán oktatóként, hanem együttmûködõ partnerként

vesznek részt az alkotó tanulási folyamatokban, elõsegítve a közösségi

tudáskonstrukciót és a kreatív problémamegoldást. Ennek népszerûsítés

több podcastban, például a Friderikuszéban megtörténik, amely szerint:

Az Mi alapvetõ változást hoz:

I. Az MI új helyzetet hoz létre: Személyre szabott oktatás mentorálással

segítve az önálló munkavégzést (2. QR-kód)

Friderikusz: Más típusú iskolákat, másfajta tanár–diák

viszonyokat hoz létre, mint amit eddig megszokhattunk?

AI: Az AI képes lesz arra, hogy egyénre szabott tanulási

élményeket biztosítson, ahol a diákok saját tempójukban

2. kód

haladhatnak, a technológia pedig folyamatosan alkalmazkodik

a tudásukhoz és szükségleteikhez. Ez a személyre szabott oktatás teljesen

más közelítést kínál, mint a hagyományos módszerek. Az AI segíthet

abban, hogy a tananyagokat a diákok igényeikhez alakítsák automatikusan

felismerve, hol van szükség további magyarázatra, hogy hol érti meg a

tanuló jobban a témát. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik

12valamilyen ok miatt lassabban haladnak. Vagy éppen azoknak, akik a

többiektõl kiemelkednek és egyedi kihívásokkal néznek szembe. A taná-

rok szerepe valószínû átalakul. Õk nemcsak tudást átadó személyek lesz-

nek, hanem inkább mentorok, facilitátorok lesznek, akik segítenek a

tanulóknak az önálló tanulásban és a kritikai gondolkodásban.

II. A legjobb oktatási rendszerekhez globális online hozzáférés van a

valós és virtuális terekben (3. QR-kód)

AI: Az AI rutinszerû feladatok automatikus megoldásával

a tanárok idejét felszabadíthatja, hogy a tanárok a figyelmü-

ket a diákok szociális és érzelmi fejlõdésre, valamint a mé-

lyebb, összetettebb problémák megoldására összpontosíthas-

3. kód

sák. Emellett az iskolák struktúrája is változhat. Mivel az IT

mindenhol elérhetõ, lehetõség van az online tanulásra a virtuális osztály-

termekre és a globális oktatási rendszerekben. Az iskolák fizikai jelenlété-

tõl függetlenül mindenki hozzáférhet a legmagasabb szintû oktatáshoz

bárhol is éljen a világon. Összességében az oktatás jövõje olyan világot

képzel el, ahol az AI a tanulásban segítõ partner és az iskolák, valamint a

tanárok alkalmazkodó, interaktív és a személyre szabott tanulás irányába

mozdulnak el. Az AI újfajta tanulási élményeket kínálhat, miközben a

hagyományos értékek, mint a kritikai gondolkodás, a szociális interakció

és a kreativitás továbbra is központi szerepet játszanak.

Az intuíció ereje

Az intuíció az emberiség egyik legõsibb és legnagyobb ajándéka. Ein-

stein szerint „az intuíció a szent ajándék, az értelem pedig a hûséges

szolga”. Polányi Mihály a „kimondhatatlan tudás” fogalmával írta le,

amely bennünk él, de szavakkal nehezen közvetíthetõ. A történelem

nagy áttörései – Newton felismerései, Einstein isteni szikrája, a relativi-

táselmélet megszületése, a DNS szerkezetének felfedezése – mind ma-

gukban hordozták az intuíció szikráját! Az ember képes meglátni azt,

amit a számok és adatok még nem mutatnak. A mai világ komplexitása

azonban meghaladja az egyéni intuíció kereteit. Ezért kell továbblép-

nünk: az egyéni megérzésekbõl eljutni a közösségi szintû bölcsességhez,

a csoportintuícióhoz.

13Mit jelent a csoportintuíció?

A csoportintuíció több, mint az egyének tudásának egyszerû összeadása.

A közösség tagjai nemcsak megosztják tapasztalataikat és érzéseiket,

hanem egy közös térben magasabb szintû felismerésekhez jutnak. A

kutatások egyértelmûek: a sokféle háttérrel rendelkezõ, együttmûködõ

csoportok sokszor pontosabb döntéseket hoznak, mint a legjobb egyéni

szakértõk. James Surowiecki A tömegek bölcsessége címû mûvében ezt

„kollektív intelligenciának” nevezi, Anita Woolley és munkatársai pedig

empirikusan is igazolták: a csoportok teljesítményét egyfajta közös intel-

ligenciafaktor határozza meg. Más szóval: a jövõ legnagyobb erõforrása

az, ha képesek vagyunk kiaknázni a csoportokban rejlõ megérzéseket,

tudást és kreativitást.

Miért kulcsfontosságú az MIAIntuíció az oktatásban?

Az oktatás jelenleg számos válságtünettel küzd:

• a frontális, passzív tanulás még mindig uralja a rendszert,

• a lexikális tudás felhalmozása háttérbe szorítja a kreativitást,

• a tananyag lassan követi a változó világot,

• a közösségi együttmûködés helyett az individualizmus dominál.

A munkaerõpiac és a társadalom viszont mást követel:

• együttmûködésre képes fiatalokat,

• csapatban gondolkodó, rugalmas problémamegoldókat,

• kreatív ötleteket, amelyek a fenntartható fejlõdés kihívásaira is választ

adnak.

A csoportintuícióra építõ tanulás képes átfordítani ezt a paradigmát. Az

iskola nem pusztán tudásátadás színtere lesz, hanem a közös gondolkodás

és alkotás mûhelye.

Kockázatok, ha nem változtatunk

Ha nem lépünk idõben, a következmények súlyosak lehetnek:

• a fiatal tehetségek továbbra is elhagyják az országot,

• a magyar felsõoktatás és kutatás nemzetközi súlya tovább csökken,

14• a hazai ipar és innováció képtelen lesz felzárkózni a globális ver-

senyben.

Ezzel szemben egy új modell – amely egyszerre épít a csoportintuícióra

és az MI-re – képes lehet megállítani az elvándorlást, új lendületet adni

az oktatásnak és visszahelyezni Magyarországot a tudományos-társadal-

mi térképre.

Az MIAIntuíció modell – Ember és gép együtt

A mesterséges intelligencia sokakban félelmet kelt, mintha a gép átven-

né az ember helyét. A valóság azonban más: az MI olyan mennyiségû

adat feldolgozására képes, amit az emberi elme soha nem tudna. Az

ember viszont képes értelmezni, kontextusba helyezni és erkölcsi fele-

lõsséggel döntéseket hozni. Az igazi forradalom akkor jön el, amikor az

embercsoport és a gép nem versenyez, hanem együtt gondolkodik. Az

MI számol, rendszerez, elemez – az embercsoport pedig megérzi, értel-

mezi és dönt. Ez az új MIAIntuíciós modell, amelyben a csoportintuí-

ció és a mesterséges intelligencia alkotó módon spirális gondolkodással

segít egymást.

Az oktatás új terepei

Az új megközelítés a gyakorlatban is bevezethetõ:

• Középiskolákban: a projektalapú tanulás kiegészíthetõ csoportintuí-

cióra építõ feladatokkal, ahol a diákok megérzéseiket is megfogal-

mazzák.

• Egyetemeken: interdiszciplináris hallgatói csoportok dolgoznak MI-

eszközökkel valós problémákon, de a végsõ döntéseket közös intuíciós

folyamat formálja.

• Kutatásban: az MI és a kollektív bölcsesség integrálása új döntéstámo-

gató rendszerekhez vezet, amelyek pontosabbak, mint a pusztán adat-

alapú elõrejelzések.

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ebben a folyamat-

ban zászlóshajó lehet, és modellként szolgálhat az egész magyar felsõok-

tatás számára.

15Nemzetközi példák és magyar esély

Világszerte megjelentek kezdeményezések a kollektív intelligencia területén:

• az MIT és a Stanford a közösségi döntéshozatal kutatásába fektet,

• Párizsban Pierre Lévy „intelligence collective” programja fut,

• Szingapúr és Dél-Korea nemzeti stratégiába illesztette az MI-vel tá-

mogatott oktatást.

Magyarország akkor válhat sikeressé, ha nem egyszerûen másol, hanem

saját modellt alkot: a csoportintuíció és a mesterséges intelligencia együt-

tes bevezetését. Ez a kombináció ma még sehol sem vált nemzeti straté-

giává. Ez lehet a magyar áttörés.

Javasolt lépések

1. Pilotprogram indítása a BME-n és kijelölt középiskolákban.

2. Tanárképzés a csoportintuíció-alapú módszerek elsajátítására.

3. Nemzetközi együttmûködések – MIT, Stanford, Sorbonne – partner-

ségben.

4. Versenyprogramok szervezése: például verseny a fenntartható fejlõdé-

sért, ahol diákok és kutatók MI-vel együtt keresnek megoldást globá-

lis problémákra.

5. Kormányzati ösztönzõk az oktatás és kutatás innovációs fordulatához.

Csoportos szellemi alkotó technikák

A csoportos szellemi alkotó technikák olyan módszerek, amelyekben egy

csoport tagjai együtt dolgoznak egy probléma megoldásán, ötletek generálá-

sán, vagy kreatív feladatok végrehajtásán. E technikák kihasználják a csoport-

dinamikát és a különbözõ nézõpontokat, hogy hatékonyabb és innovatívabb

eredményeket érjenek el, mint az egyéni munka során lehetséges lenne.

Néhány gyakran alkalmazott csoportos szellemi alkotó technika

A csoportos szellemi alkotó technikák elõnyei:

Magasabb kreativitás és innováció: A sokszínû nézõpontok és ötletek

kombinációja új, kreatív megoldásokhoz vezethet.

16Jobb problémamegoldás: A csoport

tagjai közösen azonosítják a problémá-

kat, elemzik azokat, és közösen keresik

a megoldásokat.

Növekvõ elkötelezettség: A csoport

tagjai jobban azonosulnak a közösen

kidolgozott megoldásokkal.

Hatékonyabb információcsere: A cso-

portos munka során az információk

szabadon áramlanak, és a tagok jobban

megértik egymás nézõpontját.

Fejlesztett kommunikációs készségek:

A résztvevõk megtanulnak hatékonyab-

ban kommunikálni és együttmûködni

másokkal.

Esettanulmányok az 1984-ben megjelent könyvben. Idõszerû a globális

oktatás gyakorlatában. Eljött a technikák reneszánsza. Az AI a szervezõ-

mérnök-képzésben is hasznos lehet.

A cél: Az alkalmazott alkotótechnikák AI-vel támogatott módon, on-

line, élõ közvetítésben, hálózatban való oktatási kultúra újbóli létrehozása!

Eredeti esettanulmány, példa a gyakorlatban

Egy szoftverfejlesztõ csapat brainstormingot tart egy új mobilalkalma-

zás funkcióinak kitalálására. A csapat tagjai különbözõ háttérrel rendel-

keznek (fejlesztõ, dizájner, marketinges), így különbözõ szempontokból

közelítik meg a problémát. A brainstorming során a tagok szabadon „do-

bálják” az ötleteket, majd a legjobbakat kiválasztják, és tovább finomítják.

A módszer eredményeként egy olyan funkció kerülhet a termékbe, amire

az egyéni munka során nem is gondoltak volna. Fontos megjegyezni,

hogy a csoportos szellemi alkotó technikák hatékonysága nagyban függ a

csoportvezetõ tapasztalatától és a technika megfelelõ kiválasztásától is.

17Verseny az MIAIntuíció-teamek között

– A mesterséges intelligencia alkalmazásával

1. Bevezetés

A mesterséges intelligencia (MI/AI) ma már nem csupán technoló-

giai vállalatok és kutatóintézetek eszköze, hanem az oktatás része is.

Magyarországon a digitális kultúra tantárgy keretében az általános

iskolákban is megjelent, az egyetemeken pedig tanszékek és kutatócso-

portok foglalkoznak vele. A diákok világszerte több ezer MI/AI-alkal-

mazáshoz férnek hozzá, így elmondható: helyzet van. A kérdés nem az,

hogy használjuk-e az MI-t, hanem hogy hogyan tanuljuk meg jól és kö-

zösen használni.

2. Az új kihívás – a spirál gondolkodási modell

A gyorsan változó MI-környezetben a lexikális tudás helyett a kompe-

tenciák kerülnek elõtérbe. A siker kulcsa a spirális gondolkodásmodell,

amely az alábbi elemekbõl áll:

• intuíció a párbeszédben (promptolásban),

• következetesség az ellenõrzésben,

• visszacsatolás a hibák javításában,

• az ismétlõdés és fejlõdés spirálja.

Az emberi csoport és a gép kölcsönös, alkotó együttmûködése ebben a

körforgásban valósul meg. Ez a modell új minõséget ad a tanulásnak: a

korábbi csupán ismeretszerzésbõl így élményszerû, kreatív közös alko-

tás lesz.

3. Célkitûzés – együttmûködés és flow-élmény

Az új pedagógiai cél: a diákok tanulják meg a mesterséges intelligen-

ciával együttmûködést kiscsoportokban, hogy eredményeik jobbak legye-

nek, miközben átélhetik az alkotás örömét. Ez flow-élményt biztosít,

18amely növeli a motivációt és a tanulás hatékonyságát. A tanár szerepe is

átalakul: nem frontális ismeretátadóként, hanem a folyamat résztvevõje-

ként, mentoraként támogatja a csoportokat.

4. Az új alkotó modell – verseny az oktatásban

A múltból ismert csoportos kreatív technikák (brainstorming, brain-

writing) ma digitális környezetben új lehetõségeket kapnak. A javaslat:

építsünk az iskolákban MI-alapú versenyeket.

• Házi versenyek az osztályokban,

• iskolai és regionális versenyek,

• országos és nemzetközi szint – akár az olimpiához hasonló formában.

A verseny nem a rivalizálást, hanem az együtt tanulás örömét szolgálja. A

diákok egymástól és az MI-tõl tanulva fejlõdnek, miközben erõsödik a

közösség és az innovációs készség.

5. Kitekintés – nemzetközi keretek és példák

Az Európai Bizottság és az OECD már 2022-tõl dolgozik az MI

etikus oktatási keretein. Az EU AI Act (2024) és a frissített nemzeti MI-

stratégia (2025) kiemelten kezeli az oktatás és kompetenciafejlesztés

kérdését.

Nemzetközi példák:

• Észtország – 2025 szeptemberétõl minden 16–17 éves diák és tanár

személyes MI-hozzáférést kap.

• Anglia – iskolák kreatív projekteket építenek MI-re: például történet-

írás képgenerálással vagy tudósok „megszólaltatása” MI segítségével.

Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy az MI-t nem elrejteni, hanem

pedagógiai célokra tudatosan és versenyformában érdemes alkalmazni.

Összefoglalás és javaslat

A mesterséges intelligencia bevonása a tanulásba nemcsak lehetõség,

hanem szükségszerûség. A jövõ oktatása a következõ lépésekben erõsít-

hetõ:

1. Spirálmodell beépítése a digitális kultúra nevû tantárgy keretébe.

2. Tanárképzés az etikai és módszertani kérdésekre.

3. Pilotprojektek: házi és iskolai versenyek szervezése.

4. Nemzetközi együttmûködés az élõ példák alapján.

19A cél: olyan fiatal generáció nevelése, amely képes az MI-vel közösen,

örömmel és felelõsen alkotni, a flow élményét megélni. Ez a modell

egyszerre szolgálja a tudás, a kreativitás, a közösség és az ország jövõjét.

1980-ban a csoportos intuíció tudatos alkalmazása elindult, jelenleg a

munka folytatható új helyzetben! Közel ötven év után a hálózatos inno-

vációs folyamatok menedzselése új alapokon legyen: MI az MI alkalma-

zásával!

20Függelék

1. Fõbb csoportos szellemi alkotó technikák

Brainstorming (OSBORN):

A résztvevõk szabadon, kritika nélkül

dobálják az ötleteket, majd késõbb szelek-

tálják és értékelik azokat (4. QR-kód). A

MeRSZ – Akadémiai Kiadó szerint (lásd 5.

QR-kód.)

5. kód

4. kód

Brainwriting:

Egy írásos brainstorming módszer, ahol a résztve-

võk írásban rögzítik az ötleteiket, majd továbbadják a

szomszédjuknak, aki erre építve generál új ötleteket

(6. QR-kód).

6. kód

6 kalap technika (Edward de Bono):

A résztvevõk különbözõ „szerepekben” (különbö-

zõ színû kalapok) gondolkodnak, amelyek a racioná-

lis, érzelmi, kreatív, óvatos, pozitív és negatív nézõ-

pontokat képviselik (7. QR-kód).

7. kód

21Delphi-módszer:

Egy iteratív módszer, ahol a szakértõk névtelenül,

írásban fejtik ki véleményüket, majd visszajelzést

kapnak a többi szakértõ véleményérõl, és ez alapján

finomítják a saját nézõpontjukat (8. QR-kód).

8. kód

Szinektika:

Egy módszer, amely a metaforák és analógiák használatával

segíti az új ötletek generálását (9. QR-kód).

9. kód

Nominal Group Technique (NGT):

Egy strukturált brainstorming módszer, amely a

szavazás és a rangsorolás segítségével választja ki a leg-

jobb ötleteket (10. QR-kód).

10. kód

2. A modern demokrácia új alapokon

– Tudásközösségek mint a demokrácia új pillérei

Bevezetés

„A demokrácia nem maradhat fenn, ha a tudatlanság uralkodik.” –

Diane Ravitch

A 21. század társadalomszervezésének kihívásai alapjaiban kérdõjelezik

meg a pártrendszer hagyományos szerepét. A globalizáció, a digitalizáció,

a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság válságai új kereteket

követelnek. Ebben a kontextusban jelenik meg az egyetemekre – alma

materek alapján – épülõ, pártok nélküli demokráciamodell, amely az

értelmiség, a tudásközösségek és a bázisdemokráciák erejére épít.

1. Globalizáció és világméretû összekapcsoltság

A nemzetállamok keretei szûknek bizonyulnak a globális kihívások

kezelésére. A globalizáció „kényszerû együttmûködésre” épül, amelyet a

22politikai pártrendszerek gyakran nem képesek rugalmasan követni (Held

& McGrew, 2007). Az egyetemek nemzetközi hálózatai (EUA, Eras-

mus+, Horizon Europe programok) lehetõvé teszik a tudás globális

áramlását és a problémák közös megoldását.

2. Digitalizáció és hálózati társadalom

Az információs és kommunikációs technológiák alapjaiban szervezik

át a hatalmi struktúrákat (Castells, 1996). A pártok elvesztették mono-

polhelyzetüket az információ közvetítésében. Az egyetemek mint a tudás

hiteles központjai képesek biztosítani a digitális deliberáció hitelességét

és átláthatóságát.

3. Az egyetemek és a tudásközösségek szerepe

A demokratikus legitimáció alapja a „deliberatív nyilvánosság” (Ha-

bermas, 1992). Az egyetemek éppen ezt a deliberatív teret biztosíthatják

– ideológiai megosztottság nélkül. Az „Alma Mater Parlament” modell-

ben a döntések nem politikai lojalitáson, hanem szakértelmen és közös-

ségi felelõsségen alapulnak.

4. Mesterséges intelligencia és automatizáció

Az automatizáció a munkaerõpiac radikális átalakulását okozza (Bryn-

jolfsson & McAfee, 2014). A politikai pártok rövid távú érdekei azonban

gyakran nem alkalmasak a változások elõrelátó kezelésére. Az egyetemek

interdiszciplináris tudásközpontjai képesek az MI-t a deliberáció támoga-

tására használni: modellezés, adatelemzés, társadalmi hatások vizsgálata.

5. Fenntarthatóság és ökológiai szervezés

A fenntartható fejlõdés politikai gyakorlata gyakran érdekcsoportok

foglya (Dryzek, 2013). Az egyetemek kutatási potenciálja és innovációs

képessége révén azonban képesek hosszú távú, közérdekû megoldásokat

elõmozdítani. Ha a törvényhozás az alma mater központokra épül, a

fenntarthatóság nem szlogenné, hanem intézményes döntési alapelvvé

válik.

6. Közösség és identitás válsága

A modern társadalmakban az identitás „folyékony” és instabil (Bauman,

2001), ami fokozza a polarizációt. A pártok ezt gyakran kihasználják,

23ahelyett hogy hidat építenének. Az egyetemek, történelmi-kulturális

gyökereik révén, képesek újraértelmezni a közösségi identitást a szolida-

ritás és a közös értékek alapjára építve.

Összegzés

A modern társadalomszervezés alapkérdése: hogyan lehet egyensúlyt

teremteni a globális kihívások és a helyi közösségi igények között.

• A pártok erre a feladatra egyre kevésbé alkalmasak.

• Az egyetemekre épülõ demokráciamodell viszont képes biztosítani a

szakértelem, hitelesség és közösségi felelõsség hármasát.

Ez a modell a demokráciát nem politikai technikaként, hanem élõ társa-

dalomszervezési folyamatként értelmezi, amelyben a tudás és közösség-

szervezés szövetsége új politikai kultúrát teremthet.

3. Az MIAIkotótárstúdió terve

Az MIAIkotótárstúdió (MIAIs) létrehozása

A TikTok-on vannak csoportok, virtuális közösségek. Jelen

idõben megy a beszélgetés. Ez alkalmas szellemi alkotó techni-

kák alkalmazására.

A 80-as években több száz csoportmunkát szerveztünk és

11. kód

moderáltunk. Könyvek is születtek. Akadémiai értekezések is.

A múlt: 1984-bõl: BEN! Ezért kerül a csizma az asztalra: Új vizeken

hajózva! (11. QR-kód)

Az MIAI megteremtette az új

irányt! Már volt közösségi média. A

csoportok és oldalak!

A TikTok nyitott közvetítéseket

szervez. A telefon a kamera. Házi

stúdió szinte adódik. Podcastok is

létrehozhatók. A beszélgetések alap-

ján van alkalom brainstormingra és

más technikák alkalmazására. A

megjegyzések lehetõvé teszik a cha-

MIAIs

mi, az AI és

az alkotótársak –

otthonból

az iskolába iskolából

a jövőbe

telést, brainwriting létrehozását. A

párbeszédbe bekapcsolható az AI.

24Téma sokféle lehet. Vannak triviális témák az oktatási térben.

1. Az iskolában szülõi értekezlet témájában alkotó beszélgetés szervezése

(SZÜLÕK)

2. A tanulók csoportokba szervezése és így az alkotómunka moderálása.

3. Versenyre készülés. Vegyes csoportok. Család. Osztálytársak. Tanulók

és tanárok. Kötött és szabad témák.

Mi a feladat?

Családi stúdiók létrehozása. Telefon, tablet és tartozékok maximum

húszezer forint.

Kezdjük el.

Nálunk két állomás lesz. Jó lenne, ha követõk lennének.

Nem nagy beruházás.

Téma és idõpont kell. És elkötelezettség. Ez a jövõ.

Kultúra.

Beszélgetések a TikTokon a 9 éves unokámmal, Ács Vilivel és az AI-

vel, a közös alkotás öröme inspirált.

Mûködött! Tehát a TikTok lehetõvé teszi, Ács Vili lendületet ad.

Induljunk el. Most.

4. Az MIAlkotótárs születése

Tisztelt Igazgató Úr/Asszony!

Engedje meg, hogy egy személyes gondolatot osszak meg Önnel, amely

a mai iskolai élet egyik legfontosabb kihívásához kapcsolódik. A gyermekek

már 2-3 éves kortól kérdésekkel bombázzák szüleiket. Ez a kíváncsiság kíséri

õket kisiskolás korig, és természetes nyitottságuk révén a környezetük – a

szülõk, az óvónõk, a pedagógusok – válaszaiból építkeznek. Így tanulnak

meg kérdezni, értelmezni és a világban eligazodni. Ma azonban új helyzet

van: a telefon és a tablet sokszor veszi át a mesemondó szerepét. Videók,

folyamatos tartalom, nemritkán a függõség árnyékában. Bár a gyerekeknek

saját eszközük sokszor csak késõbb lesz, a kódok ismeretében mégis gyorsan

megtalálják az utat az internethez. És ezzel együtt megjelent az MIA – a

Mesterséges Intelligencia Alkotótárs. A gyerekek sokszor hamarabb ismerik

meg és használják, mint a tanítóik vagy szüleik. Kérdeznek tõle, dolgoztat-

nak vele, kísérleteznek. És ezt a tudást magukkal hozzák az iskolába.

25Ez alulról jövõ, csendes forradalom.

A gyerekek egyre okosabb eszközhasználók lesznek, és ezzel – akár

kimondatlanul is – nyomást gyakorolnak az iskolára. De ez nem teher,

hanem lehetõség: a pedagógusok közösségben, a szülõket is bevonva,

közösen alakíthatják ki azokat a módszereket, amelyekkel a gyerekek

figyelmét megragadhatjuk, és az MI-t nem ellenfélként, hanem alkotó-

társként használhatjuk. Ez lehet az igazi kreatív munka: együtt alkotni a

gyerekekkel, a pedagógusokkal és a szülõkkel.

Ahogy Ady írta:1

„Ha élet zengi be az iskolát,

Az élet is derûs iskola lesz.

S szent frigyüket így folytatják tovább.”

A gyerekek hozzák el az új korszakot, de a MI feladatunk, hogy kísérjük

és támogassuk õket, hogy az alkotómunka kultúrájának részesei lehesse-

nek. Ez a jövõ – és nincs ennél szebb hivatás!

Tisztelettel és üdvözlettel:

Aláírás

Melléklet: A plakátterv

„Az iskola jövõje: a gyerek, a pedagógus, a szülõ és az MIA közös

mûhelye – TUDÁSKÖZÖSSÉGet teremtve.”

Új helyzet – új lehetõség

• A gyermekek kíváncsisága a tanulás motorja.

• Az MIA (Mesterséges Intelligencia Alkotótárs) új társ a felfedezés-

ben és az alkotásban.

• Az iskola feladata: együttmûködésre építeni – pedagógus, szülõ és

gyermek közös erõvel.

Közös célunk

• Megtanítani a gyerekeket okosan és kreatívan használni az új esz-

közöket.

• Az iskolát olyan hellyé tenni, ahol a technológia nem teher, hanem

alkotótárs.

• Létrehozni a derûs iskolát, amelyben a tudás közösségi élmény.

Legyünk együtt a változás részesei!

1 E sorok személyes emléket is idéznek számomra: a budai Toldy-gimnáziumban ez

állt a tábla felett.

265. A TikTok élõ közvetítése mint az oktatás és

az alkotómunka szervezése

Összefoglaló

A TikTok élõ közvetítése mint oktatási és közösségszervezési eszköz

A közösségi média dinamikusan fejlõdõ világában a TikTok élõ közvetí-

tés (Live streaming) funkciója új lehetõségeket nyit az oktatás és a közös-

ségépítés számára. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy miként

alakítható át ez a digitális platform pedagógiai és deliberatív eszközzé,

különös tekintettel a közösségi tanulásra, a mesterséges intelligencia

integrációjára és a résztvevõi interakció új formáira. Az élõ közvetítések

három fõ szereplõi struktúrára épülnek:

1. Házigazda (moderátor, a tanár): a diskurzus irányítója, aki felveszi a

résztvevõket és keretet ad a beszélgetésnek.

2. Beszélõ fejek (csoporttagok): aktív résztvevõk, akik kamerán keresztül

osztják meg gondolataikat.

3. Közönség (szülõk): nem pusztán hallgató, hanem aktív kommentelõ

és véleménynyilvánító közösség.

A tanulmány kiemeli, hogy a TikTok egyik legnagyobb innovációs lehe-

tõsége a mesterséges intelligencia (MIA) bevonása. Az AI a közvetítés

során kognitív partnerként jelenhet meg: válaszolhat, kiegészítheti az

érveket, és támogathatja a csoportmunkát. Ez radikálisan kibõvíti a tanu-

lási és vitakultúra horizontját. Az oktatási gyakorlatban további lehetõsé-

geket kínál:

• a tanár elõre rögzített podcastokat kapcsolhat az élõ vitákhoz,

• a jövõben pedig avatárok segíthetik a részvételt, különösen azok szá-

mára, akik személyesen nem tudnak megjelenni.

Empirikus példák igazolják a módszer hatékonyságát: a brit kampányban

– #LearnOnTikTok – tanárok élõ adásokban oktattak; kínai egyeteme-

ken a diákok 87%-a aktívabbnak érezte magát élõ TikTok-órákon; Spa-

nyolországban az EduTikTok projektben a közönség valós idejû vissza-

jelzésekkel erõsítette a csoportkohéziót; az Egyesült Államokban pedig

kísérleti AI-integráció során a hallgatók többsége „kognitív partnerként”

tekintett a mesterséges intelligenciára.

Következtetés: A TikTok élõ közvetítése nem csupán szórakoztatásra

alkalmas, hanem hibrid tanulási és közösségszervezési térként is értelmez-

hetõ. Moderált viták, interaktív közönség, mesterséges intelligencia és

27multimédiás tartalmak kombinációja révén a jövõ egyik kulcsfontosságú

pedagógiai innovációs terepe lehet.

Bevezetés

A digitális platformok, különösen a közösségi média alkalmazásai az

elmúlt évtizedben új lehetõségeket teremtettek a kommunikációban, a

tanulásban és a közösségépítésben. A TikTok eredetileg rövid videók

megosztására épült, mára azonban kiterjedt funkciórendszerrel rendelke-

zik, amely az oktatás, a csoportmunka és a közösségi deliberáció számára

is hasznosítható. Jelen tanulmány a TikTok „élõzés” (Live streaming)

funkcióját vizsgálja, különös tekintettel annak pedagógiai és közösség-

szervezõ potenciáljára, valamint bemutatja a releváns empirikus példákat

és kutatásokat.

1. A házigazda szerepe

Az élõ közvetítés keretében a házigazda (host) tölti be a központi

koordinátor szerepét. Õ az, aki a közönség és a résztvevõk közötti kom-

munikáció csatornáját biztosítja, felveszi a csoporttagokat, irányítja a

beszélgetést és meghatározza annak kereteit. Ez a funkció lényegében

egy moderátor vagy facilitátor feladatait integrálja a digitális térbe

(Siemens, 2005).

Empirikus példa: a brit #LearnOnTikTok kampány során (2020) a házi-

gazdák – többnyire tanárok és szakértõk – élõ adásokban vezettek be új

témákat (például nyelvtanulás, tudományos kísérletek), miközben a közön-

ség interaktívan kapcsolódhatott be a beszélgetésbe (Veletsianos, 2020).

2. A „beszélõ fejek” – résztvevõi interakció

A közvetítés során több résztvevõ is aktívan megszólalhat, kamerán

keresztül jelenítve meg saját álláspontját. Ez a forma a klasszikus panel-

beszélgetés digitális megfelelõjeként értelmezhetõ, ahol a vizuális és audi-

tív jelenlét egyaránt erõsíti a kommunikáció hitelességét és hatását (An-

derson, 2016).

Empirikus példa: egy 2021-es kutatás a kínai egyetemeken kimutatta,

hogy a TikTok élõ oktatási közvetítései során a hallgatók 87%-a aktí-

vabbnak érezte magát, mint a hagyományos online elõadásokon, mivel

„több szereplõ és több nézõpont” jelent meg egyszerre (Zhang & Zhao,

2021).

283. A közönség bevonása

Az élõ közvetítés egyik újdonsága, hogy nemcsak hallgatóság van,

hanem interaktív közönség. A nézõk valós idõben kommentelhetnek,

véleményt nyilváníthatnak, kérdéseket tehetnek fel. Ez a funkció erõsíti

a deliberatív dimenziót: a közönség nem passzív befogadó, hanem a

diskurzus aktív alakítója lehet (Kimmons, Veletsianos & Woodward,

2017).

Empirikus példa: a spanyolországi EduTikTok projektben a diákok

valós idõben értékelték társaik prezentációit, ami nemcsak visszajelzést

adott, hanem a csoportkohéziót is erõsítette (Martínez, 2022).

4. A mesterséges intelligencia integrációja

Az egyik legnagyobb újdonság, hogy az élõ közvetítésekbe bevonható

a mesterséges intelligencia (MIA). A mesterséges intelligencia a csoport

egyik tényleges tagjaként jelenhet meg, kérdéseket kaphat, promptok

alapján válaszolhat, így valós idejû tudástámogató szerepet tölthet be. Ez

új dimenziót nyit a tanulásban és a vitakultúrában: az MIA egyszerre

partner és eszköz, amely a résztvevõk tudását egészíti ki (Greenhow,

Galvin, Brandon & Askari, 2020).

Empirikus példa: egy 2022-es amerikai kísérletben mesterséges intelli-

genciát vontak be a TikTok-live során tartott vitakörbe, ahol az AI nem-

csak válaszolt, hanem érveket is kiegészített. A hallgatók 72%-a „kognitív

partnerként” tekintett rá (Johnson, 2022).

5. A tanár szerepe és a podcast lehetõsége

Az oktatási alkalmazások szempontjából jelentõs, hogy a tanár elõre

elkészíthet tananyagot, amelyet podcast formájában is közzétehet. Ez

kombinálható az élõ közvetítésekkel: a tanár aszinkron módon rögzíti

tartalmait, majd szinkron közegben – a live során – továbbgondolja,

vitára bocsátja azokat. A Covid–19-járvány idején elterjedt távoktatási

gyakorlatok is rámutattak arra, hogy az ilyen hibrid modellek hatéko-

nyan kiegészítik egymást (Bozkurt & Sharma, 2021).

Empirikus példa: a Harvard Extension School egyik kurzusán a hall-

gatók heti podcastokat kaptak, majd élõ TikTok-vitákban értelmezték az

anyagot. Az aktivitási arány 40%-kal nõtt a korábbi online kurzusokhoz

képest (Harvard Digital Lab, 2021).

296. Az avatárok jövõje

Jelenleg az élõ közvetítésekben nincs szükség avatárra: a résztvevõk

saját arcukkal, saját hangjukkal vesznek részt. Ugyanakkor a fejlõdési

irány egyértelmû: idõvel az avatárok – digitális másolatok vagy megjele-

nítõk – is szerepet kaphatnak. Ez különösen fontos lehet azok számára,

akik egészségi, életkori vagy technikai okokból már nem tudnak aktívan

jelen lenni videós formában, de szellemi hozzájárulásukat így is közvetí-

teni tudják (Veletsianos, 2020).

Empirikus példa: a dél-koreai Metaclass programban a tanárok avatá-

rokat alkalmaznak TikTok- és YouTube Live-platformokon, hogy sze-

mélyes korlátaikat átlépve digitális reprezentációval folytassák az oktatást

(Kim, 2022).

Következtetés

A TikTok élõ közvetítése túlmutat a szórakoztatáson: új, hibrid teret

nyit az oktatás, a közösségszervezés és a deliberatív demokrácia számára. Az

eszköz egyszerre képes moderált viták lebonyolítására, résztvevõi együttmû-

ködés támogatására, közönségbevonásra és a mesterséges intelligencia in-

tegrációjára. Empirikus példák igazolják, hogy a platform valódi pedagó-

giai és közösségépítõ erõvel rendelkezik, amelyet a jövõben az oktatási

innovációk és a társadalmi részvétel új színtereiként kell értékelnünk.

6. Csoportos alkotótechnikák a virtuális térben

Az innováció három oszlopa: Digitális színház – Mesterséges Intelligen-

cia – Verseny

1. Bevezetés

A 21. század digitális forradalma alapjaiban alakítja át az emberi kom-

munikáció, tanulás és kreatív alkotás folyamatait. A fizikai térhez kötött kö-

zösségi élmények – például a színház, a tantermi csoportmunka vagy a ver-

senyek – ma már kiterjeszthetõk és átalakíthatók a virtuális térben. Ez a vál-

tozás új módszertani lehetõségeket nyit meg az oktatásban, a mûvészetben

és az innovációs ökoszisztémákban. A tanulmány célja, hogy bemutassa, mi-

ként lehet a csoportos alkotótechnikákat három innovációs pillérre – digitá-

lis színház, mesterséges intelligencia, verseny – alapozva újraszervezni.

302. A csoportos alkotás elméleti alapjai

2.1. Kreativitás és közösség

A kreativitás nem csupán egyéni folyamat, hanem kollektív dinamika

eredménye is. Sawyer (2007) szerint az „emergent creativity” jelensége akkor

jön létre, amikor csoportok spontán módon képesek új ötleteket közösen

generálni. A közösségi dimenzió ezért elengedhetetlen a virtuális térben is.

2.2. Virtuális terek mint új színterek

Az online platformok lehetõvé teszik, hogy a résztvevõk földrajzi

távolságtól függetlenül kapcsolódjanak be az alkotás folyamatába. Baym

(2015) kiemeli, hogy a virtuális közösségek nem pusztán kommunikációs

csatornák, hanem saját normákkal, szimbolikus terekkel rendelkezõ

szociális entitások.

3. A digitális színház szerepe

3.1. Történeti elõzmények és intermedialitás

A színház mindig is a közösségi tapasztalat egyik fõ tere volt. A digi-

tális színház ezt a funkciót új médiumokkal ötvözi: az intermedialitás

(Dixon, 2007) révén film, animáció, holografikus vetítés és interaktív

platformok épülnek be az elõadásokba.

3.2. Interaktivitás és közösségi narratíva

A közönség nem passzív befogadó, hanem aktív résztvevõ, aki alakít-

hatja a történet menetét (Bay-Cheng et al., 2010). A kollektív narratíva-

építés új lehetõséget teremt az együttmûködésre.

3.3. Pedagógiai lehetõségek

A drámapedagógia digitális eszközökkel kiegészülve egyedülálló tanu-

lási környezetet teremt (Anderson, 2012). Az online drámajáték segíti az

empátia, a kommunikáció és a problémamegoldás fejlesztését.

4. A mesterséges intelligencia mint alkotótárs

4.1. Az ember–gép együttmûködés modelljei

Az MI fejlõdése lehetõvé teszi, hogy az ember és a gép közösen hoz-

zon létre új tartalmakat. Shneiderman (2020) „human-centered AI”

modellje kiemeli a megbízhatóság és a biztonság mellett a kreatív poten-

ciál kibontását.

314.2. Az MI kreatív asszisztensi szerepe

Az MI képes szövegeket, képeket, zenéket generálni, amelyek inspirá-

cióként szolgálhatnak (Boden, 2004). Ez különösen a brainstorming

fázisban növeli a diverzitást.

4.3. Co-creativity és mediáció

Az MI nem csupán asszisztens, hanem aktív társszerzõ is lehet. Davis

et al. (2015) szerint a „co-creativity” egy újfajta együttmûködési forma,

ahol a gép mediátorként összeköti a résztvevõk tudását, és katalizátorként

gyorsítja a folyamatot.

5. A verseny mint innovációs dinamika

5.1. A verseny motivációs pszichológiája

A verseny ösztönzõ hatása régóta ismert a pszichológiában. Csíkszent-

mihályi (1996) szerint a kihívások és az elérhetõ célok kombinációja

flow-élményt idéz elõ, amely fokozza a kreatív teljesítményt.

5.2. Gamifikáció és virtuális kihívások

A gamifikáció (Deterding et al., 2011) játékos elemekkel – pontok,

jelvények, szintek – növeli a részvételi kedvet. Az online versenyek valós

idejû megmérettetést biztosítanak, ezzel dinamizálva az alkotói folyamatot.

5.3. Globális részvétel és kulturális sokszínûség

Az online versenyek sajátossága, hogy a világ bármely pontjáról be-

kapcsolódhatnak résztvevõk, így a kulturális diverzitás új ötleteket és

megoldásokat szül (Fleming, 2012).

6. A három oszlop integrációja

6.1. Innovációs ökoszisztéma

A digitális színház, az MI és a verseny egymást erõsítve hoznak létre

egy új alkotói környezetet: a narratíva adja a keretet, az MI az alkotói

katalizátort, a verseny pedig a ritmust.

6.2. Színház–MI-verseny szinergiái

Az integráció lehetõvé teszi, hogy a kreatív folyamat egyszerre legyen él-

ményszerû, technológiailag támogatott és motivált. A színház a közösségi él-

ményt, az MI a kreativitás kibõvítését, a verseny a dinamizmust biztosítja.

326.3. Alkalmazási területek (oktatás, kutatás, mûvészet)

• Oktatás: új pedagógiai modellek, projektalapú tanulás.

• Kutatás-fejlesztés: virtuális innovációs laborok.

• Mûvészet: interaktív performanszok, közönségalapú alkotás.

Következtetések: A csoportos alkotótechnikák jövõje a virtuális térben a

digitális színház, a mesterséges intelligencia és a verseny hármas pillérére

épül. Ezek együttesen képesek olyan innovatív ökoszisztémát létrehozni,

amely egyszerre fejleszti a kreativitást, az együttmûködést és a motivá-

ciót. Az oktatás, a mûvészet és a társadalom egészének szempontjából e

hármas integráció új korszak kezdetét jelentheti.

7. A digitális színpad

A digitális színpad fogalmát úgy lehet megragadni, mint egy új típusú

közösségi-alkotói teret, amely nem a fizikai térben, hanem a virtuális

világban jön létre. Lényege, hogy az elõadás, a gondolatmegosztás és a

közös alkotás nem klasszikus

színházi keretben zajlik, hanem

interaktív digitális felületeken,

ahol minden résztvevõ aktív sze-

replõvé válhat.

7.1. Fõ jellemzõi

• Podcastként mûködhet, ami-

kor a „színpad” maga a hang,

a beszéd, és az alkotás a gon-

dolatokból születik.

• Ötletpitchként értelmezhetõ,

amikor a digitális színpad az új

koncepciók kipróbálásának, kö-

zös megformálásának fóruma.

• Gondolatcsíra tere is lehet,

ahol egyetlen intuíció vagy

felismerés köré szervezõdnek a

közös reflexiók, és ebbõl bon-

takozik ki a további alkotás.

33• Interaktív közösségi labor: a közönség nem csak nézõ, hanem résztve-

võ, aki kérdezhet, reagálhat, kiegészítheti az elõadót.

7.2. A digitális színpad funkciója

• Intuíció születik az interakció és a közös alkotói technikák révén.

• Nem elõre rögzített elõadás, hanem élõ, dinamikus folyamat, ahol a

szavak, gesztusok, vizuális jelek és a közönség visszajelzései alakítják a

végeredményt.

• A „színpad” így egyszerre megjelenítési tér, közös gondolkodási tér és

kreatív inkubátor.

Egy mondatban: a digitális színpad a 21. század színháza, ahol a pod-

cast, az ötletpitch és a gondolatmegosztás egy közös alkotói folyamattá

olvad, amelyet az interakció és az intuíció tesz élõvé. Természetesen a

valóságos és a virtuális tereket harmonizálni kell. A jövõ mûvészete a

kettõ egyensúlyban tartása lesz. A mesterséges intelligencia naprakész,

alkalmazásszintû ismerete az AI szervezõ mérnök feladata mint ahogy a

moderálás is.

34Irodalom

Anderson, M. (2012): Masterclass in drama education: Transforming teaching and lear-

ning. Bloomsbury.

Anderson, T. (2016): Theories for learning with emerging technologies. Athabasca Univer-

sity Press.

Bauman, Z. (2001): Community: Seeking Safety in an Insecure World. Polity Press.

Bay-Cheng, S., Kattenbelt, C., Lavender, A., Nelson, R. (2010): Mapping intermediality

in performance. Amsterdam University Press.

Baym, N. K. (2015): Personal connections in the digital age (2nd ed.). Polity Press.

Boden, M. A. (2004): The creative mind: Myths and mechanisms (2nd ed.). Routledge.

Bozkurt, A., Sharma, R. C. (2021): Emergency remote teaching in a time of global

crisis due to the CoronaVirus pandemic. Asian Journal of Distance Education, 15(1),

1–6. https://doi.org/10.5281/zenodo.3778083

Brynjolfsson, E. – McAfee, A. (2014): The Second Machine Age. W. W. Norton &

Company.

Castells, M. (1996): The Rise of the Network Society. Blackwell Publishing.

Csíkszentmihályi, M. (1996): Creativity: Flow and the psychology of discovery and inven-

tion. Harper Collins.

Davis, N., Hsiao, C. P., Popova, Y., Magerko, B. (2015): An enactive model of creativi-

ty for computational collaboration and co-creation. Cognitive Computation, 7(3),

241–259. https://doi.org/10.1007/s12559-015-9319-3

Deterding, S., Dixon, D., Khaled, R., Nacke, L. (2011): From game design elements to

gamefulness: Defining „gamification.” In Proceedings of the 15th International Aca-

demic MindTrek Conference (pp. 9–15). ACM.

Dixon, S. (2007): Digital performance: A history of new media in theater, dance, perfor-

mance art, and installation. MIT Press.

Dryzek, J. S. (2013): The Politics of the Earth: Environmental Discourses. Oxford Univer-

sity Press.

Fleming, L. (2012): Breakthroughs and the „long tail” of innovation. MIT Sloan Manage-

ment Review, 56(1), 69–74.

Greenhow, C., Galvin, S., Brandon, D., Askari, E. (2020): Artificial intelligence and

education: Critical concerns and future directions. Learning, Media and Technology,

45(3), 284–303. https://doi.org/10.1080/17439884.2020.1816017

35Habermas, J. (1992): Faktizität und Geltung. Suhrkamp.

Harvard Digital Lab. (2021): Podcast-enhanced live learning: Evaluation of TikTok in-

tegration. Harvard University, Internal Report.

Held, D. – McGrew, A. (2007): Globalization/Anti-Globalization: Beyond the Great

Divide. Polity Press.

Johnson, R. (2022): AI as a cognitive partner in live-streamed education. Journal of

Online Learning Research, 8(2), 55–72.

Kim, H. (2022): Avatars in live-stream education: A Korean perspective. Educational

Technology Research & Development, 70(6), 2401–2418. https://doi.org/10.1007/

s11423-022-10124-3

Kimmons, R., Veletsianos, G., & Woodward, S. (2017): Institutional uses of Twitter in

U.S. higher education. Innovative Higher Education, 42(2), 97–111. https://doi.org/

10.1007/s10755-016-9375-6

Martínez, P. (2022): Collaborative learning through TikTok in Spanish secondary

schools. Revista de Educación Digital, 14(3), 45–63.

Sawyer, R. K. (2007): Group genius: The creative power of collaboration. Basic Books.

Shneiderman, B. (2020): Human-centered artificial intelligence: Reliable, safe & trust-

worthy. International Journal of Human-Computer Interaction, 36(6), 495–504.

https://doi.org/10.1080/10447318.2020.1741118

Siemens, G. (2005): Connectivism: A learning theory for the digital age. International

Journal of Instructional Technology and Distance Learning, 2(1), 3–10.

Veletsianos, G. (2020): Learning online: The student experience. Johns Hopkins Univer-

sity Press.

Zhang, Y., Zhao, L. (2021): The effectiveness of TikTok live in Chinese higher educa-

tion. Journal of Interactive Media in Education, 7(2), 112–126.

36Az intuíció a szent ajándék,

az értelem a hűséges szolga.

– Albert Enstein

MIAIntuíció

az ember és a gép

új szövetsége

Az igazi erõ a csoport intuíciója.

A „MI” egyszerre jelenti a MI-t, azaz

a többes szám elsõ személyt és

a mesterséges intelligenciát.