Chikán Attila: Zászlóbontó és zászlóvivő
Hihetetlen ereje van Kindler Jóskának. Évtizedek óta nemhogy egyszerűen zászlóvivője a haladásnak a szó legnemesebb értelmében, de zászlók egész erdejét lobogtatja. Zászlót bontott a közgazdaságtan emberi arcának a tudományba való beemelése mellett
az egzaktságnak, a mérésnek a valóság elemzésében betöltött jelentőségéért a rendszerelmélet fontossága mellett, a specializált süketség terjedése ellen, az átfogó szemlélet érdekében a döntés mint emberi tevékenység természetének megismeréséért az etika társadalmi és gazdasági szerepének elismeréséért a környezettudatos magatartás fontosságáért, annak ésszerű megközelítéséért az elvhűség és a tolerancia erkölcsi és gyakorlati együtteséért. Hogy csak néhányat soroljak, azokat, amelyek számomra talán a legfontosabbak. A felsoroltak egyenként is elvezetnek az emberiség jó néhány sorskérdéséhez – s Kindler mindezekben fontosat mondott. S nemcsak zászlóbontó, zászlóvivő is: az általa felvetett sorskérdésekben erősen lehetett hallani a hangját, érezni a jelenlétét, no meg azt, hogy mögötte is, (de szembe is) jönnek…. Lehet vele nem egyet érteni bizonyos kérdésekben de egy értelmes ember számára megkerülhetetlen, hogy végiggondolja azt az álláspontot, mondanivalót amit ő képvisel. Egészen hihetetlen probléma-érzékenysége van. Én mindig áhítattal hallgatom, nagyon sokat tanultam tőle. Gondolatokban is, magatartásban is. A legendás emlékű Máriás professzor hívott fel 1985 táján, a Vállalatgazdaságtan tanszék alapítása idején, hogy Kindler Jóskát talán el lehetne csábítani a tanszékre. Nagyon sokan nyertünk azzal, hogy sikerült. Csak remélni merem, hogy nyughatatlan lelkének is jót tett az új környezet. Nagyon szerettük őt, idősebbek, fiatalabbak egyaránt a tiszteletet nyilván érezte, remélem, a szeretet hangjai is eljutottak hozzá. Rengeteg történet fűződik tanszékünkön töltött éveihez, amelyeknek a környezetvédelem ügyéhez való egyre erősebb vonzódása vetett véget. Szerencsére a kapcsolat megmaradt, s ha ritkábban találkozunk is, ezek az alkalmak mindig értékekre emlékeztetnek: a TUDÓS kíváncsiságára, kitartására, szorgos munkájára, társadalmi felelősségére, emberségére. A sok „kutató”, „oktató” között Kindler Jóska kimagaslik igen, ő tudós, ahogy azt klasszikusan értelmezték. Nem tudom, hányan vannak, akik tanítványainak érzik magukat elmondhatom, ez egy nagyon jó érzés.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése