Nahlik Gábor: Ladó László professzor úr 30 évre látott előre

 

Nahlik Gábor: Ladó László professzor úr 30 évre látott előre

Kell néhány szóval indokolnunk azt, ami ma valamennyiünk számára igaz, ámde hogy miért igaz azt szigorúan tudományosan kell igazolnunk, ugyanazzal a kérlelhetetlen szigorral, amelyet Ő alkalmazott a kutató munkájában és a publikációiban. 30-40 évvel ezelőtt, amikor a magyar szervezéstudományi iskolák alakultak a felsőoktatási intézményekben a szakma művelői gyakran találkoztak. A fiatalok példamutató igényességet tanulhattak, egyúttal példamutató összetartást is. Ezért a szakma nem vált Budapest centrikussá. A Budapesti Műszaki Egyetemen, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Veszprémi Egyetemen, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban, a Magyar Tudományos Akadémián az ipari tárcák tanácsadó és továbbképző intézetében intézményenként egy vagy több szervezés- és vezetéstudományi műhely jött létre, amelyek országos hatású eredményeket értek el. Szerencsére a szakmára ma is a példamutató együttműködés jellemző. Amikor a 60-as, 70-es, 80-as évek eredményeiről beszélünk, akkor egyúttal egy szakma felvirágozásáról, hatásának elemzésétől sem tekinthetünk el. 

A cím szerinti témához ragaszkodva is el kell mondani, hogy a 70-es évek Budapesti Műszaki Egyetemén, az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken több nagy egyéniség tanított, kutatott, alkotott. Közülük ma Dr. Ladó László professzor úr munkásságára koncentrálunk. A sok eredmény, publikáció, téma felsorolásával abba a hibába esnénk, hogy sokat markolunk, ámde keveset fogunk. Ezért, talán önkényesnek is tűnően néhány elemet ragadnék ki azért, hogy ezeken keresztül világítsuk meg professzorunk munkásságának máig ható eredményeit. Ezek a következők: 

•A Termelési rendszer szak, a szervező vegyész szak és a szervező villamosmérnök szakok létrehozása 

•A gazdasági mérnök szak reformjának megtervezése és bevezetése 

•A rendszerszemléletű költség- és nyereségfedezeti számítás, az ÁKFN struktúra 

•Szervezéselmélet és módszertan, a vezetés szervezési funkciója, egészlátás, komplex közelítésmód 

A Termelési rendszer szak létrehozása

Ladó professzor úr, aki a német és angol nyelvű szakirodalmat nagyon szorosan követte felfedezett egy új szakot. Ezen 1/3 gazdasági, 1/3 műszaki, 1/3 szervezési és vezetési tartalmú tantárgyat hallgattak a hallgatók. Ez volt az industrial engeneering szak. A nagyobb nyugati egyetemeken industrial engeneering karok is találhatók. Az itt végzők lesznek világszerte az ipar kapitányai. Párt- és kormányszervek munkatársai vettek részt a cél érdekében létrehozott bizottság munkájában. Ez a bizottság havonta ülésezett. Az előterjesztések alapos lektorálás után jutottak el a tagokhoz. Tájékoztatásul, az ülések után, még sok példányt szétküldtünk. Ezt a munkamenetet ma idegen szóval lobbyzásnak, az átláthatóságát transzparencióinak hívják. Enélkül ma sem lehet országosan számottevő ügyben eredményt elérni. A termelési rendszer szak a gépészmérnöki karokon, a szervező vegyészképzés a vegyészmérnöki karokon, a villamos szervezőmérnök képzés az azonos nevű karon 1972-74 években indult meg. A vidéki egyetemek cselekedtek gyorsabban. Az industrial engeneering típusú képzést ma a műszaki menedzser szakokon folytatják. Emellett a mérnök szakok vezetői mindig igénylik gazdasági, szervezési, vezetési témájú tantárgyak szerepeltetését a tantervben.

A Gazdasági mérnök szak reformja

A gazdasági mérnökképzés az ötvenes évek végén indult meg törvényerejű rendelet alapján. A képzést karonkénti bontásban szervezték meg. Az első két félév közös volt mindenki számára. Egy bürokratikus beiskolázási rendszer nem biztosította a versenyképességet. A közgazdaságtudományi karokon beindult a mérnök-közgazdász képzés hasonló tartalommal közvetlenül lehetett jelentkezni. Ugyanakkor a vállalatoknak nagy szükségük volt a gazdasági, szervezési-vezetési tudással rendelkező mérnökökre. Ladó professzor úr nem szorgalmazta a gazdasági mérnökképzést szabályozó rendelet eltörlését. Csupán a felvételi procedúra leegyszerűsítését oldotta meg a jogszabály módosításával. Ezt összekötötte a gazdasági mérnökképzés 1980 –as reformjával. 

Megszűnt az elágazások, ágazatok karokhoz rendelése. Létrejöttek az új elágazások: munkatudományi, kereskedelmi, termelési stb. Ezek az elágazások a mai gazdálkodás és menedzsment BA szakokkal, a műszaki menedzser alapszakkal, a posztgraduális MBA szakokkal tartalmilag erős átfedésben vannak. Mivel a képzés megújítása elsősorban a vállalatok versenyképességének biztosításáért történt, megállja a helyét az a megállapítás, hogy a gazdasági mérnökképzés 1980-81-es reformja azon tantárgyak kifejlesztését eredményezte, amelyek már kinőtték egy-két tanszék kereteit a mérnöki karokon. A reform tudományos véghezvitelével vált kétségtelenné az, hogy a műszaki egyetemeken és a tudományegyetemeken indokolt gazdaságtudományi karok létrehozása. 

Ma ezek a karok a felsőoktatásban példamutatóan sikeresek. A végzősök álláslehetőségei jók. A képzés tartalmi fejlesztése a termelési rendszer szakok, a gazdasági mérnökképzés reformjával indult meg. A célelérés folyamatának java Ladó professzor úr vezetésével valósult meg. A szervezetek, az új karok, az érdekek és lehetőségek összhangja mentén intézményenként különböző módon, de visszafordíthatatlanul alakultak ki, ma is jól működnek. Jövőképük biztos alap a fejlődésükhöz. 

Rendszerszemléletű költség- és nyereségfedezeti számítás, ÁKFN struktúra

A költség- és nyereségfedezeti számítás mind a tervezésben, mind az ellenőrzésben a költségeknek a termelés mennyiségére és a termékösszetételre való reagálás szempontjából pontos meghatározására épül. A költségek reagálása a technológia és a termék mélyreható ismerete nélkül nem határozható meg. Ezért a költség – és nyereségfedezeti számítás csakis interdiszciplináris közelítésmódban értelmezhető. 

Ladó professzor úr az egységnyi termékre jutó proporcionális költség és a realizálási fedezet bevezetésével olyan új fogalmakat alkotott, amelyek segítségével az ÁKFN struktúra volumen- és termékszerkezet-függő meghatározása pontossá tehető. Ezzel nemcsak a nyereségtervezés, hanem a controlling adatbázisát is tartalmilag pontosan meghatározta. 

A controllingban alkalmazott standard költségszámítás alapja a pontos tervezés. Mivel azonban a tervezett termelés és a tényleges termelés csak véletlenül lehet azonos, ezért be kellett vezetni a tényleges termelés tervezett költségének fogalmát, amely már összevethető a tényleges termelés tényleges költségével. A Teljesítmények és ráfordítások c. könyvben ez a gondolatmenet a vállalati megvalósítás, bevezetés igényességével található meg. Az üzemvezetés, az egyes részlegek munkájának igazságos értékelésének alapja a költség- és nyereségfedezeti számítás a modern controllingban. A gondolat részletes kifejtését számos konkrét esettanulmány támasztja alá. 

Az új gazdasági mechanizmus hajnalán számosan javasolták a veszteséges vállalatok megszüntetését, amivel elvben ma is egyet lehet érteni. Azonban nem mindegy, hogy egy veszteséges vállalatnak hány beszállítója van. A motorvonatot előállító Ganz-Mávagnak sok beszállítója volt. A Ladó professzor vezette munkacsoport a motorvonat gyártásának megszüntetése előtt először megvizsgálta a motorvonat, mint termék realizálási fedezetét. Kiderült, hogy ez pozitív szám. Ezután a beszállítók ÁKFN struktúráit határozták meg. Valamennyi beszállító nyereséges volt. Elkészítették a beszállítók és a motorvonat gyáregység összevont ÁKFN struktúráját. Kibontakozott egy nyereséges vállalkozás víziója. Kiderült, hogy a beszállítók által befizetett adó többszöröse a Ganz-Mávag által igényelt dotációnak. A gyártás leállítása helyett megindult a reorganizációs terv elkészítése. Ennek egyik legszebb fejezete volt a motorvonat funkcióelemzése, értékelemzése. A reorganizáció olyan jól sikerült, hogy még a kilencvenes években is gyártottak motorvonatot a privatizáció utáni utódvállalatnál. Mi sem természetesebb, hogy a főkonstruktőr termelési rendszer szakos gépészmérnök volt. 

A vázolt jó példa tömeges követését ma szerte a világon a klaszterek létrehozásától várják. Az értéklánc mentén szerveződő klaszterek kialakításának logikája éppen az, hogy a végtermék kibocsátó és beszállítók harmóniáját a változó gazdasági környezetben fenntartsák. Ezért ma is jó szívvel ajánlható a klaszterek menedzsmentjének figyelmébe az igazságos osztozkodás érdekében az ÁKFN – struktúrák elkészítése és nyílt kártyaként való alkalmazása az egzisztenciális tétre menő, közös tervezésben. 

Az egészlátás, komplex közelítésmód

A rendszerelmélet művelői nagy hatással voltak Ladó professzor úr gondolkodására. Nem riadt vissza a bonyolultságtól, amikor saját munkájában kreatívan és elegánsan alkalmazni kezdte a rendszerelméleti kutatók módszereit, eredményeit. Abból a rendszerelméleti tézisből indult ki, hogy egy vállalati rendszerbe történő beavatkozás távolodva a beavatkozás helyétől lehet elenyésző, vagy ezzel ellentétben úgy tovagyűrűző, hogy a kimenetre gyakorolt hatása felerősödik. Mivel azonban a vállalati rendszerek anatómiai szempontból nem ismertek kellő részletességgel, ezért egy rendszerbeavatkozás hatása formális logikai úton, képletszerűen leegyszerűsítve nem számítható ki. Ebből következően a beavatkozás hatásterületeinek feltérképezése szellemi alkotó munka. Azonban ez a szellemi alkotó munka a probléma összetettsége miatt multidiszciplináris. Multidiszciplináris képzettségű polihisztorok hiányában a csoportos szellemi alkotó technikák jöhetnek szóba a probléma megoldásakor. Ezért a javaslata az volt, hogy a műszaki, szervezeti fejlesztést, mint rendszerbeavatkozást értelmezzük. A műszaki fejlesztési terv ismeretében a hatásterületek feltárását végezze szakmailag vegyes összetételű munkacsoport. A javasolt munkamódszer kézenfekvően a 60-as évek végén a brain-storming volt. Ezért ezt a módszert Ladó professzor úr nagyon alaposan megismerte. Volt bátorsága a vállalati fejlesztések hatásterületének feltárásakor az alkalmazására. 

Az adatfeldolgozó gépek és rendszerek tantárgy oktatásakor a gazdasági mérnökképzésben mindig levezetett egy brain-stromingot. A hallgatók többsége ekkor találkozott először ezzel a módszerrel. A szigorú szakszerűség ebben az esetben is megérlelte gyümölcsét. Nem tartották hatásvadásznak, mert nem is akart az lenni. A hallgatóság többsége lelkesedett. Diplomatervekben gyakran alkalmazták a módszert. Miniszterek, vállalatvezetők kértek minket ezután moderátori feladatra. Mikor a nominál csoportok módszere (NCM), a 635, Philips 66, Delphi, az Innográf, a funkcióelemzés ismertté váltak igény támadt egy csoportos szellemi alkotó technikák könyv megírására. 

Ladó professzor úr ezt tanítványaira bízta. A könyv két hónap alatt elfogyott. Írtunk ezért ezután jegyzetet. Ezek tartalma a törzsanyag részben ma is megtalálható az MBA, az üzleti ág BA szakjain, a műszaki menedzser alapszakon. 

Mi a közös a néhány címszó alatti gondolatmenetekben? 

Ladó professzor úrra jellemző volt a valóság pontos ismerete, a cél meghatározása, a módszer, nyugodtan mondhatjuk, mint termék részletes kidolgozása; a bátor, ámde kárt sosem okozó kísérletezés a módszer bevezetésére, a módszer esetpéldákon keresztül való bemutatása, a módszer publikálása, a módszer tanításának didaktikai megtervezése és realizálása. Az ipari szervezetek, vállalatok komplex, egészlátó fejlesztéséről bebizonyította, hogy multidiszciplináris, alkotó csoportmunka. Ennek munkafolyamata kidolgozható, megtervezhető, irányítható, ellenőrizhető. Megtanítható, mint minden más szakma. 

Alkotó szellemi munkatartalma megélhetés és sikerélmény a művelői számára. Munkatársai nagyon szerencsések voltak. A munkából ki sem látszottunk. Egzisztenciális biztonságban alkothattunk. Kedvvel dolgozhattunk. Professzorunk képes volt saját definícióját a vezetésről a közvetlen környezetével elhitetni, mert mi magunk voltunk a kontroll csoport. Ez a definíció: 

„A vezetés értelmes célok érdekében együttműködő emberek kedvvel dolgoztatása„

A meghatározás többtényezős célfüggvény alkalmazását teszi lehetővé. Természetesen vállalatok esetében az egyik cél lehet a nyereség optimalizálása. Azonban a munka termelékenysége, a motiváció, a csoportos munkavégzés, az érdekek felismerése és tiszteletben tartása, a munka tudományos megszervezése, a vállalatcsoportok együttműködésének hosszútávú tervezése, az igazságos teljesítmény értékelés, a vagyongazdálkodás ebbe a Ladó professzor úr által megadott definícióba minden erőltetés nélkül beleérthető. Mondhatjuk, hogy időtálló, divatoktól mentes az archaikus múltban is és a távoli jövőben is jól megállja a helyét.

Közzétéve ennyi ideje: 9th July 2013, szerző: Erdősi Gyula