Koltai Tamás: A “Ladótanszék”

Koltai Tamás: A “Ladótanszék”

1983-ban végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karának termelési rendszer szakán. Azon a szakon, amely akkor Magyarországon forradalmian újnak számított egy műszaki egyetemi karon. Lényege ugyanis az volt, hogy a konstrukciós és technológiai ismeretek mellett a termelőrendszerek működtetésének szervezési, gazdasági és humán vonatkozásaival is foglalkozott. A termelési rendszer szak az akkor a nyugat-európai és észak-amerikai egyetemeken már nagy népszerűségnek örvendő industrial engineering képzések hazai megfelelőjének tekinthető. A szak egyik hazai megteremtője és a Budapesti Műszaki Egyetemen annak sikeres megvalósítója Ladó László professzor volt.

Az egyetem elvégzésekor Professzor Úr felajánlotta, hogy maradjak bent az általa vezetett Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken az akkor induló aspiránsképzés (TMB ösztöndíj) keretében. Ladó László professzorral az országban elsők között kezdtünk el foglalkozni egy napjainkban rendkívül fontos területtel, a termelő vállalatok sikeres működésének kiemelten fontos tényezőjével, a logisztikával. Professzor Úr témavezetésével sikeresen védtem meg 1989-ben „Az ipari anyagáramlás vizsgálata a logisztikai koncepció alapján” című műszaki kandidátusi értekezésemet. Az értekezés tartalma jól tükrözte a tanszéken általa megalapított industrial engineering típusú gondolkodást, a műszaki, gazdasági és szervezési vonatkozások együttes vizsgálatának szükségességét.

A tudományos munka mellett részt vettem az industrial engineering típusú képzés tartalmának fejlesztésében is. Kollégáim egy részével felosztottuk egymás között a több mint 2000 oldalas industrial engineering kézikönyv (Salvendy, G. (Ed.), Handbook of Industrial Engineering, John Wiley & Sons, Inc, 1992) egyes fejezeteit és abból készítettük azokat az új tananyagokat, amelyek ma már a hazai menedzsmentképzéseknek is nélkülözhetetlen alapjai közé tartoznak.

Az elmúlt években több neves európai és észak-amerikai egyetemet meglátogattam. Éveket dolgoztam külföldön a menedzsment és industrial engineering területen élvonalba tartozó egyetemeken. Azon alapoknak köszönhetően, amelyeket a termelési rendszer szakon egyetemistaként, majd az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéken aspiránsként majd oktatóként szereztem mindenütt egyenrangú szakmai partnerként fogadtak. Külföldön is legsikeresebbnek számító munkáim ahhoz, a mai elnevezéssel menedzseri számvitel (managerial accounting) területhez tartoznak, amelynek hazai elterjesztése szintén Ladó László professzor nevéhez kötődik. Generációk tanulták meg könyvéből (Ladó L., Teljesítmények és ráfordítások: Tervezés, mérés, értékelés, KJK, Budapest, 1981) az Ár-Költség-Fedezet- Nyereség (ÁKFN) számítás (break-even analysis), standard költségelemzés (cost-variance analysis), termék költségelemzés (activity based costing) alapjait.

Ma is azon a pályán haladok, amelyen 1983-ban - éppen 25 éve - Professzor Úr elindított. Egyetemi tanárként dolgozom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Menedzsment és Vállalatgazdaságtan tanszékén. Ez a tanszék azóta ugyan nevét többször megváltoztatta, szervezeti átalakulásokon ment keresztül, az industrial engineering helyett inkább a menedzsment típusú képzések irányába fejlődött, mindezek ellenére generációk számára ma is egyszerűen csak Ladó tanszék néven ismert.

Nyugdíjba vonulása után Ladó professzor eltávolodott a tanszéktől. Közvetlen munkatársai közül néhányan időnként összeültünk vele egy esti beszélgetésre, vacsorára. Az ürügy gyakran az Ő születésnapja volt. Sajnos ezt néha elfelejtettük és csak azt vettük észre, hogy már megint milyen régen nem találkoztunk az „Öreggel”. Ezen időskori beszélgetéseken éreztem meg a legjobban azt, ami egy professzort igazán naggyá tesz. Ekkor már többségünknek nem volt szüksége szakmai segítségre. Nem azért találkoztunk vele, hogy kérjünk valamit, hogy tanácsot kapjunk, vagy ötletet valamilyen probléma megoldásához. Hanem azért, mert szükségünk volt a mai embertelen, arctalan és rohanó világban arra, hogy szellemét, bölcsességét és nyugalmát szívhassuk magunkba. Ezek a beszélgetések minden formális szakmai elismerésnél értékesebbek lehettek számára, és életre szóló meghatározó élmény számunkra, akik részesei lehettünk.

Budapest, 2008. október 16.

Dr. Koltai Tamás

Egyetemi tanár

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék